A törődés csodálatos dolog. Fantasztikus érzés annak is, akivel törődnek, és annak is, aki törődik. Kialakul a kölcsönös bizalom. Talán szeretet is. Figyelsz a másikra, és elkezded érteni. Talán meg is látsz új dolgokat, gondolatokat, megtapasztalsz új érzéseket. Ettől aztán színesebb leszel. Ha színesebb vagy, akkor boldogabb is. Egyre több embertársaddal tudsz szót érteni, értékes időt tölteni. Ettől még több leszel te magad is. Ez valahol egy kör; ha törődsz másokkal, saját lelked is simogatod, így hát végső soron magaddal is törődsz.
De néha csak magaddal is kell törődnöd, mert ha nem figyelsz, nem fülelsz, nem nyitsz a saját tested, elméd jelzéseire, elidegenedsz magadtól. Nem ismered saját magad. Persze azt gondolod, hogy igen, mert visznek a konvenciók, az elvárások, az évek alatt beléd táplált hitek. Nem lenne érdekes látni, hogy vagy jelen a saját életedben? Mi van, ha leülsz magaddal, kivonva magad mindenféle külső zaj alól, és csak magadra figyelsz? Még mindig zaj van, igaz? Mint hagymáról a rétegeket, úgy kell lefejteni a zavaró dolgokat magadról. Apró lépésekkel juthatsz el a legbelsődhöz, hallhatod meg az igazi gondolataidat.
Heti találkozóink során így hagyjuk hátra a zajt, hogy meghallhasd a saját hangodat, hogy megismerd önmagad, hogy megszeresd azt, aki vagy. Mert ha találkoztok, biztos jól ki fogtok jönni egymással. Jössz?
MindMed 