ADHD

Ma, minden olyan családban, ahol van óvodás vagy iskolás gyermek, elhangzik ez a mozaik szó: ADHD. Ha nem a saját gyermekünkkel, akkor egy másikkal kapcsolatban halljuk ezt, általában diagnózisként, vagy a viselkedésére adott reakcióként. A gyermekek több, mint 5%-át érinti világszerte. Fiatal felnőttek esetében is egyre többször hangzik el, sokszor öndiagnózisként, de tény ami tény, nem csak gyermekeket érintő jelenségről van szó, hiszen az ADHD nem nőhető ki.

De mi is az ADHD?  Attention Deficit Hyperactivity Disorder, vagyis figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Ez egy általában veleszületett, vagy a fejlődés során kialakult neurológiai rendellenesség. Tehát semmiképp nem olyan dologról van szó, ami felnőtt vagy tinédzser korban alakulna ki (figyelmünkkel kapcsolatos problémákról egy másik bejegyzésben írok).

A vizsgálatok során megjelenő vezető tünetek alapján általában főleg figyelemhiányos típusként (ADD) vagy főleg hiperaktív-impulzív típusként (ADHD) diagnosztizálják a pácienseket. A gyermekek nagy része tanulási vagy kommunikációs nehézségekkel is küzd, iskolai teljesítményük a képességeikhez mérten gyengébb, közösségi elfogadásuk is alulmarad társaikhoz képest.

A tünetek, a teljesség igénye nélkül, lehetnek a következők:

figyelemzavar esetén:

  1. figyelmetlenség, nem figyel a részletekre
  2. nehéz a figyelme megtartása
  3. úgy tűnik, hogy nem figyel, mikor beszélnek hozzá
  4. nem követi az instrukciókat
  5. problémát okoz a tevékenységek megszervezése, szétszórtság
  6. elkerüli, ellenáll, ha valami tartós mentális erőfeszítésre lenne szüksége
  7. elveszíti a feladathoz szükséges dolgokat
  8. külső ingerek elvonják a figyelmét
  9. napi tevékenységeiben feledékeny

hiperaktivitás esetén

  • babrál, izeg-mozog, fészkelődik
  • elhagyja a helyét az osztályban
  • gyakran rohangál, ugrál, mászik, akkor is, mikor az nem helyénvaló
  • nehézséget jelent számára csendben maradni, hangokat ad ki
  • olyan, ’mint akit felhúztak’

impulzivitás esetén:

  • még az előtt kimondja a választ, hogy befejeződne a kérdés
  • képtelen várni
  • félbeszakít másokat, belebeszél a beszélgetésbe

Az öndiagnózis távol álljon mindenkitől, hisz ezek a tünetek mindenkinél megjelenhetnek, néha több is, kérem, bízzuk ezt mindig szakemberre.

Serdülőkorban, felnőttkorban a tünetek látszólag csökkennek, de ennek oka inkább az, hogy addigra már elsajátít olyan eszközöket, melyek segítségére lehetnek. Pszichológusok, pszichiáterek elsősorban gyógyszeres kezelést javasolnak, melynek viszonylag gyorsan van látható eredménye. Ezt mozgásos terápiával javasolják kiegészíteni, például az Ayres terápia, vagy a jóga is nagyszerű lehet, jegyzetek, napló írása, táplálkozás megváltoztatása, például halolaj bevitele is segíthet. Viselkedésterápia, kognitív tréning is része lehet a kezelési csomagnak. Csomagról kell beszélnünk, mert, bár egyénenként eltérőek a szükségletek, de az elmondható, hogy egy jól összeállított kezelési csomag éri el a legjobb hatást.

 Az utóbbi években egyre többször merül fel a mindfulness alkalmazása az ADHD-ban érintettek kezelésének kiegészítésére, még hazánkban is. Én először 7-8 évvel ezelőtt halottam erről szakembereket nyilatkozni egy a Vadaskert Alapítvány által szervezett előadássorozaton. Akkor a mindfulness még eléggé ismeretlen fogalom volt itthon, ma már azért tettünk egy nagyobb lépést ez ügyben. Régóta kutatják hatását az ADHD-ra (is), és szerintem jó hír, hogy bár sokat kellett várni az eredményekre, de megérte. A 2000-es évek elején még csak a felnőttekre gyakorolt pozitív hatást tudták megerősíteni, mert a gyermekekkel kapcsolatban nem állt rendelkezésre elég adat. Ma már sok tanulmány áll rendelkezésünkre, melyek egyértelműen kimondják, hogy a mindfulness-nek jelentős pozitív hatása van az ADHD-val élő gyermekek életére, ezen keresztül természetesen szüleikére és környezetükére is. A mindfulness segít a fókuszt a jelen pillanatra irányítani, és folyamatosan ott tartani, ezen kívül javítja az impulzivitást az által, hogy a gyakorlások során képessé válnak arra, hogy ne reagáljanak azonnal a külső és belső stimulusokra. A mindfulness ugyanis tudatos jelenlétet jelent, mely során figyelmünket szándékosan fordítjuk valamire.

Ha további információra lenne még szükséged, hogy eldöntsd, hogy adsz-e egy lehetőséget a mindfulnessnek, vagy jelentkeznél egy induló csoportba, vagy egyéni segítséget szeretnél, vedd fel velem a kapcsolatot.


Discover more from MindMed

Subscribe to get the latest posts sent to your email.

Iratkozz fel bátran, csak akkor küldök hírlevelet, ha tényleg van új mondanivalóm, új program, workshop, esemény.

Olvasás folytatása