ADHD. Magyarországon 70.000 gyermeknek van diagnózisa, de arról nincs adat, hogy még mennyien küszködnek a kórkép jellemző tüneteivel. Ez majdnem ugyanennyi családot jelent, akiknek az élete gyökeresen megváltozik a gyermek tüneteinek kibontakozásával. Nem elég a szülők számára a mindennapi, pörgést követelő életvitel, de hazatérve sem lazíthatnak. Ez rendkívüli módon felőrli az energiatartalékokat, és ott állnak eszköztelenül és leharcolva a hadszintéren. Igen, a hadszintéren, mert, ha be merik ismerni, küzdenek nap, mint nap egy olyan ellenséggel, amelyről nem sok mindent tudnak. De azt mindenképpen, hogy ott van. Látható, hallható, érezhető. Elfáradnak, erőtlenné vállnak, csak azt kívánják, hogy bárcsak elmúlna. De nem múlik. Ezt ők is tudják. Ettől egyre kilátástalanabb lesz a harc. Az meg csak tetézi a helyzetet, hogy szégyenként élik meg, azt hiszik, ez csak velük történik. „Lám, a szomszéd Pistike milyen helyesen játszik kinn a kertben. A miénk miért nem tud?”
Azért is rendkívül fontos gyermekeink megsegítése, mert nagymértékű szorongás kapcsolódhat ehhez, és ez a későbbiekben nagyon nagy százalékban vezet szerhasználathoz, valamilyen függőség kialakulásához. 65%-ban valamilyen másik mentális betegség társul hozzá, ami a meg nem értettségből, másság tudatukból is következik. Ki akar mindig más lenni, kitaszított, rossz, buta stb? Mikor nem is az, csak valami nem úgy van benne összerakva, hogy annyit bírjon, mint amit a társadalom elvár. Iszonyatosan alacsony az önértékelésük, az öngyilkosságot elkövető/azzal próbálkozó fiatalok 65%-a ADHD-ban érintett, az önsértés esetében ez 70%, főként lányokra jellemző. 12 éves kor alatt a szorongás a leggyakoribb velejárója, afelett pedig inkább a hangulati problémák.
A mindfulness tréning akkor a leghatásosabb, ha mind a szülők, mind a gyerekek részt vesznek ezen, akár együtt családilag, akár külön. A mindfulness személyes változást hoz bennünk, és nem a viselkedés megváltoztatására szolgáló eszközt biztosít számunkra. Ma a világon ez a módszer a legelterjedtebb, ha szükséges, gyógyszeres kezeléssel együtt. A mindfulness gyakorlásával elfogadóbbá, nyitottabbá, jobban látókká, hallókká válunk, ezáltal csökken bennünk a feszültség, a környezetünkhöz való viszonyunk is változik, így a környezetünk hozzánk való viszonya is változik. És a kör bezárul.

Van beleszólásunk az életünkbe. Legyünk őszinték, nagyon sokszor a gyerek irányít a viselkedésével. Ez nem jó se neki, sem nekünk. Tőlünk várja, hogy értsük, a viselkedésével jeleket küld, amiket nekünk kódolnunk kellene, ha lenne erre energia, figyelem, stb. Így tudunk segíteni gyermekeinken, akik nagyon szenvednek.
Nem tudnak mit kezdeni a legyél jó, viselkedj felszólításokkal. Ha megállunk, meghallgatjuk, ha halljuk is, amit lehet, hogy ki sem mond, ha megöleljük, megcsiklandozzuk, ha színészkedve rámordulunk viccesen, eljátszuk, hogy a cipő felkéreszkedik a lábára, vagy hogy a fogkefe milyen magányos nélküle, sokat segíthet. Kapcsolódjunk a gyermekhez, akkor tudunk kommunikálni vele.
Tehát van választásunk:
1. van az a kör, mikor a helyzettől befeszülünk, ezt érzi a környezetünk, úgy reagál, hogy ő még jobban befeszül, ettől nálunk is jobban felmegy a pumpa. Ez a kör tulajdonképpen egy darabig be sem zárul, csak futjuk az egyre nagyobb, feszültebb köröket, ami aztán valahol felrobban. Mert felrobban.
2. az előbb említett mindfulness kör.
Ha a 2. mellett döntesz, tudok segíteni. Jöhetsz a családoddal, vagy csak te a gyermekkel. Részt vehetsz mindfulness tréningen csak te, vagy csak a gyermek. A mindfulness már világszerte bizonyított, erről már rengeteg tanulmány íródott. Itt az ideje, hogy mi is éljünk vele. Én éltem/élek vele, a saját bőrömöm tapasztaltam meg, hogy mekkora változást hozhat. Szeretnék neked is segíteni, de csak úgy tudok, ha felhívsz, vagy rám írsz.
A témáról még itt olvashatsz:
https://link.springer.com/article/10.1007/s10826-009-9272-z
https://divany.hu/szuloseg/2020/11/17/adhd-mindfulness/?token=7d19a93ed569404d34a44088216353f7

