Mindfulness

„Sokan közülünk úgy járják életük útját, hogy nincsenek tudatában a lépteiknek. Mivel azt hisszük, hogy a boldogság nem itt, hanem a jövőben vár ránk, megszoktuk, hogy folyton rohanjunk. Ezért olyan fontos, hogy időnként megálljunk.” Jon Kabat-Zinn

Mi is az a mindfulness?

Egy nagyon egyszerű dologról van szó, ami nem egy módszer, hanem inkább egy életmód. Ebből következik az is, hogy elköteleződés szükséges ahhoz, hogy megtapasztaljuk a pozitív hatásait. De ki szeret elköteleződni? Na de haladjunk lépésről lépésre, és először is nézzük meg, mi iránt is kéne elköteleződnünk?

A mindfulness éber figyelmet jelent, vagyis a jelen pillanatra figyelünk, azokra az itt és most, bennünk és körülöttünk tapasztalható érzékelésekre, észlelésekre, amelyeket általában pont figyelmen kívül hagyunk, és ezeket tudatosan meg is éljük. Megengedjük magunknak a gyermeki rácsodálkozást, mély érdeklődéssel figyeljük meg az érzeteinket, a felbukkanó, jelenlevő gondolatainkat, érzéseinket, és hát ami nagyon nehezen szokott menni: mindezt ítélkezésmentesen.

Ugye milyen könnyű ostorozni magunkat? És mégis hogy tud fájni? És milyen mély sebeket okoz! Így hát nem is teszünk ilyet. Az egyik kulcsszó az elfogadás, ami nem beletörődést jelent! Az évek alatt beépített automatizmusainkat tetten érve, kilépünk a  valódi létezésbe, és mikor már ott vagyunk, egy szélesebb látószögből nézve az eseményeket már nem csípőből tüzelünk, hanem bölcsen, higgadtan megoldunk.

Persze azért nem lesz belőlünk buddhista szerzetes, már csak azért sem, mert a mindfulness 100%-ban vallásmentes. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a világ összes vallásából vannak gyakorlói, és cseppet sem zavarja őket vallási meggyőződésükben. De nem is az örök boldogság kulcsa, nem fogunk mindig mosollyal a szánkon, 10 centivel a föld fölött létezni. A cél nyilván a boldogabb, de leginkább a legteljesebb élet, hogy megtaláljuk azt, ami valójában fontos nekünk .

Ahogy folyamatosan fejlesztjük tudatosságunkat, kialakul az érzelmi rugalmasságunk, képessé válunk az érzelmeink hatékonyabb szabályozására.

Itt jön be az elköteleződés kérdése. Ahhoz, hogy a leírtak működjenek, bizony napi szintű gyakorlásra van szükség. Bármilyen rövid időd is van rá, az is több, mint a semmi. Így már nem is olyan rémisztő, ugye?

Amit nagyon szeretek a mindfulnessben, hogy nem kell akarnod a változást, nem kell erőlködni, egyszerűen megtörténik. (Persze, ha gyakorlod 😊). Ez olyan, mint a szobába szorult légy 40 fokban: szeretne kijutni, de annyira, hogy úgy megzavarodik, hogy nem látja a kiutat. Ha leállna egy pillanatra, megengedve magának, hogy körülnézzen, meglátná az előtte tárva – nyitva álló ablakot a függöny mögött. (Légy mindful légy! bocsi, ezt nem hagyhattam ki 😊).

Hogy kinek és mire való a mindfulness?

Szinte mindenkinek, de ha friss a trauma, a gyász, nem ez a megfelelő időpont, ekkor inkább  egy a problémádra szakosodott segítőre van szükséged. Ha pszichiáterhez, pszichológushoz jársz, akkor is kérd ki a véleményét, ő látja, hogy a te esetedben ez segít-e téged.

Viszont ha stresszelsz, szorongsz, pánikolsz, agyalsz, pörögsz, szétszórt vagy, kicsit elidőznél önmagad megismerésével és megkedvelésével, akkor bizony ez nagyon is neked való.

A mindfulness-t szerintem könyvekből nem lehet megtanulni, viszont nagyon szuper, ha olvasol róla. Vannak tréningek élőben és online is (én is vezetek egyet-egyet, az aktuálisat megtalálod itt https://mm-mindmed.com/2024/01/04/mindfulness-mi-tortenik-egy-mindfulness-trening-soran/ ), vannak mindfulness alapú tematikus események, és ha nem akarsz másokkal osztozni az élményben, választhatsz mindfulness alapú coachingot, ami teljesen személyre szabott.

Ha van kérdésed, mindig szívesen válaszolok, csak írj rám!

Találd meg a pillanatokat a mai napodban is!